MENU
HU
IT
EN
ES
DE
RS
PL
CZ
NL
FR
HU Földi kockázat csökkentése - Drón STS vizsga - Speciális kategóriájú UAS (STS-01, STS-02) - gyakorlókérdések és vizsgafelkészítés
Kérdések Földi kockázat csökkentése - Drón STS vizsga - Speciális kategória gyakorló vizsga (STS-01 és STS-02)
Ha a Speciális kategóriában a földi kockázat nem fedezhető szabványos forgatókönyvvel, az üzemeltetőnek elsősorban:
Az Ön rendelkezésére álló becsapódáscsökkentő rendszer egy olyan ejtőernyő, amely a gravitáció hatására 2 másodperc alatt bomlik ki. A h = ½·g·t² képlet alapján a becsapódási energia korlátjának betartásához szükséges minimális aktiválási magasság körülbelül:
Egy beépített területen egy 4 kg tömegű távirányított légijárművet üzemeltet. A repülési magasság nem haladja meg a 20 métert. A maximális vízszintes sebesség 3 méter/másodperc. A távirányított légijármű körüli minimális biztonsági sugár:
Egy másik légijármű úgy közelít Ön felé, hogy mindkét gép egymással szemben repül. Ön:
Az ellenőrzött földi terület tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
Hogyan határozzák meg az STS-01 szabványos forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) minimális szélességét?
Hol helyezkedik el az STS-01 forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna a többi üzemeltetési térfogathoz képest?
Hogyan alakul a földi kockázati pufferzóna szélessége egy 10 kilogrammal egyenlő vagy afeletti MTOM-mal rendelkező légijárműnél az STS-01 forgatókönyvben, a H repülési magasság függvényében (H = 60, 90 és 120 méter esetén)?
A nézők közelében húzódó repülési pálya tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
Melyik légijármű-paraméter határozza meg – a repülési magasság mellett – hogy a táblázat melyik oszlopát kell használni az STS-01 forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna szélességének leolvasásához?
