Ugrás a tartalomra

Vizsgaszimuláció Földi kockázat csökkentése - STS drónvizsga: STS-01 és STS-02 gyakorlókérdések

Vizsgaszimuláció Drón STS vizsga Földi kockázat csökkentése 60 kérdés 90 perc

1 - Az STS-02 forgatókönyvben egy vagy több légtérmegfigyelő bevetése legfeljebb mekkorára növelheti az UAS és a távpilóta közötti maximális vízszintes távolságot?
2 - Az alábbi elemek közül melyek alkotják egy UAS fedélzetén hordozott, megbízható becsapódáscsökkentő rendszer funkcionális magját? 1) aktiválási mechanizmus (kézi és/vagy automatikus); 2) a vezérlés elvesztését felismerő érzékelő vagy logika; 3) a légijármű tömegéhez méretezett ejtőernyőkupola vagy légzsák.
3 - Tekintse az alábbi állításokat a földi kockázati pufferzónáról az STS-01 forgatókönyvben: 1) szélessége nő a repülési magassággal; 2) szélessége nő az MTOM-mal; 3) azoknak a nem érintett személyeknek a védelmét szolgálja, akik az üzemeltetési területen kívül tartózkodnak; 4) nulla, ha a légijármű tömege 4 kilogramm alatti. Melyikek helyesek?
4 - Ha a Speciális kategóriában a földi kockázat nem fedezhető szabványos forgatókönyvvel, az üzemeltetőnek elsősorban:
5 - Milyen feltételek mellett hajthat végre az üzemeltető az STS-02 forgatókönyvben látótávolságon túli (BVLOS) repülést légtérmegfigyelők bevetése nélkül?
6 - Az STS-01 forgatókönyvben egy 6 kilogramm MTOM-mal rendelkező légijármű 90 méteres magasságban repül. Figyelembe véve a tartalék térfogatot (10 méter mindkét oldalon), majd az azt követő földi kockázati pufferzónát: milyen minimális oldaltávolságban kell tartani a nem érintett személyeket a repülési földrajzi terület szélétől mérve, mindkét oldalon?
7 - A légügyi előírások értelmében a sűrűn lakott terület elsősorban a következővel jellemezhető:
8 - Ejtőernyő becsapódáscsökkentő rendszerként történő alkalmazása esetén a stabilizációig elveszett maximális magasságnak:
9 - Az alacsony akkumulátortöltöttség tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
10 - Mekkora a földi kockázati pufferzóna minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 12 kilogramm tömegű, 30 méteres magasságban repülő drónnál?
11 - Legfeljebb mekkora az európai szabványos forgatókönyvekhez tervezett C5 vagy C6 osztályú drón megengedett legnagyobb felszálló tömege (MTOM), a hasznos terhet is beleértve?
12 - A becsapódáscsökkentő eszköz elsősorban az egyik fizikai paraméterre hatva csökkenti a becsapódási energiát. Melyikre?
13 - Az STS-01 (európai szabványos forgatókönyv beépített területen) szabályokat állapít meg a személyek feletti átrepülésre vonatkozóan. Melyik állítás helyes?
14 - Ha az STS-01 művelet során a körülmények megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
15 - Az alábbi helyszínek közül melyiket kell „személyek csoportosulásának” tekinteni, amely felett az STS-01 forgatókönyvben tilos a repülés?
16 - Az alábbi jelölések közül melyik egy földi kockázatot csökkentő rendszert (repülés-megszakító rendszert) jelöl?
17 - A rendelet szerint a becsapódáscsökkentő rendszernek a távirányított légijármű becsapódását legfeljebb mennyi energiára kell korlátoznia?
18 - Az Ön rendelkezésére álló becsapódáscsökkentő rendszer egy olyan ejtőernyő, amely a gravitáció hatására 2 másodperc alatt bomlik ki. A h = ½·g·t² képlet alapján a becsapódási energia korlátjának betartásához szükséges minimális aktiválási magasság körülbelül:
19 - Az ellenőrzött földi terület tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
20 - A földi kockázat M1 mérséklése üzemeltetési eszközökkel is elérhető (fedélzeti eszköz nélkül). Az alábbiak közül melyik tartozik jellemzően az M1 kategóriába?
21 - Mekkora minimális kiterjesztéssel rendelkezik az STS-01 forgatókönyvben a tartalék térfogat (Contingency Volume) a repülési földrajzi területen túl, egy nem rögzített (szabadon repülő) légijárműnél, a földi kockázati pufferzónától függetlenül?
22 - Az UAS tömege tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
23 - Melyik állítás helyes a becsapódáscsökkentő eszközként használt (pirotechnikai töltetű) ballisztikus mentőrendszerek aktiválásával kapcsolatban?
24 - Ha a repülési magasság feltételei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
25 - A kibomlott ejtőernyő a süllyedési sebességet körülbelül 5 méter/másodpercre korlátozza. Legfeljebb mekkora tömegű drón engedhető meg ahhoz, hogy ennél a süllyedési sebességnél a 80 joule küszöbérték alatt maradjon (Ek = ½·m·v²)?
26 - Mekkora szélessége van a tartalék térfogatnak (Contingency Volume) az STS-01 forgatókönyvben?
27 - Hogyan nevezzük az STS keretében azt a földi térfogatot, amely az üzemeltető ellenőrzése alatt áll, és amelyen belül a műveletet a nem érintett személyektől védve hajtják végre?
28 - Ha egy homlokzat közelében végzett repülés feltételei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
29 - Ha egy mozgó objektum követésének feltételei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
30 - Egy vonalas akadály tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
31 - Egy 5 kilogramm tömegű drón meghibásodik, és 20 méter/másodperc sebességgel éri el a talajt. Mekkora a becsapódási mozgási energia (Ek = ½·m·v²)?
32 - Az STS-01 forgatókönyv szerinti repülés során váratlanul átrepülnek egy nem érintett személy fölött. Milyen földikockázat-csökkentő intézkedést ír elő ilyen esetre az (EU) 2019/947 rendelet?
33 - Hogyan határozzák meg az STS-01 szabványos forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) minimális szélességét?
34 - Az STS-02 művelet tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
35 - Mielőtt a szabványos forgatókönyv szerinti művelet megkezdődne, az üzemeltetőnek az ellenőrzött földi terület keretében biztosítania kell, hogy:
36 - A SORA elemzésben a földön tartózkodó személyek számának csökkentésére irányuló M1 mérséklő intézkedéshez robusztussági szint (alacsony, közepes, magas) rendelhető. Mivel érhető el M1 esetében magasabb robusztussági szint?
37 - Hogyan határozza meg az üzemeltető az STS-01 forgatókönyvben a repülési földrajzi területhez hozzáadandó földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) méreteit?
38 - Mekkora a földi kockázati pufferzóna minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 4 kilogramm tömegű, 120 méteres magasságban repülő drónnál?
39 - Hogyan határozza meg a „nem érintett személy” fogalmát az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet?
40 - Melyik légijármű-paraméter határozza meg - a repülési magasság mellett - hogy a táblázat melyik oszlopát kell használni az STS-01 forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna szélességének leolvasásához?
41 - A C6 osztályú drón földi kockázatának jellemzéséhez, annak maximális megengedett sebességénél, az európai rendelet mekkora nagyságrendű, emberi testre átvihető becsapódási mozgási energia referenciaértéket határoz meg?
42 - Mekkora a tartalék térfogat (Contingency Volume) minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 4 kilogramm tömegű, 60 méteres magasságban repülő drónnál?
43 - Ha repülés közben egy nem érintett személy belép a nem érintett személyek számára tiltott területre, és a távpilóta nem tudja onnan eltávolítani, hogyan kell reagálnia?
44 - Az (EU) 2019/947 rendelet értelmében a „személyek csoportosulása” (assembly of people) olyan mértékű személykoncentrációt jelöl, amelynél:
45 - Ha egy ejtőernyő kibomlási ideje 2 másodperc, mekkora sebességet ér el eddig az időpontig egy lebegésből lezuhanó multikopter (g = 9,81 m/s²)?
46 - Két légijármű repül az STS-01 forgatókönyvben, azonos, 120 méteres magasságban: az egyik MTOM-ja 8 kilogramm, a másiké 18 kilogramm. Melyik állítás igaz a földi kockázati pufferzónájukra vonatkozóan?
47 - A két osztály földi kockázat kezelése szempontjából történő összehasonlításakor mi az a lényegi különbség, amely megkülönbözteti a C6-ot a C5-től?
48 - Egy másik légijármű úgy közelít Ön felé, hogy mindkét gép egymással szemben repül. Ön:
49 - Mekkora a földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) szélessége az STS-01 forgatókönyvben, 90 méteres repülési magasságban, 10 kilogrammnál kisebb MTOM esetén?
50 - Melyik esetben a legmagasabb a földi kockázat?
51 - Az alábbi tulajdonságok közül melyek teszik a C5 osztályú drónt - azonos tömeg mellett - biztonságosabbá a földi kockázat szempontjából egy osztályba nem sorolt légijárműnél? 1) földrajzi tájékozódási rendszer (Geo-Awareness); 2) magasságkorlátozó eszköz; 3) távoli motorleállító eszköz; 4) mindig 250 gramm alatti MTOM.
52 - Mire szolgál a földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) az STS-01 forgatókönyvben?
53 - Az EASA földi kockázati osztályozási logikája (SORA/STS) szerint melyik becsapódási mozgásienergia-értékhez van rendelve az a küszöbérték, amely a legalacsonyabb földi kockázati osztálynak felel meg, és amelyet a becsapódáscsökkentő rendszernek nem szabad túllépnie?
54 - Tekintse az alábbi állításokat az STS művelet során a személyek jogállásáról: 1) a távpilóta a műveletben részt vevő személy; 2) a repülést puszta kíváncsiságból figyelő néző a műveletben részt vevő személynek minősül; 3) a földi segítő (megfigyelő) a műveletben részt vevő személy; 4) az utasításokat nem ismerő, a területen áthaladó gyalogos nem érintett személy. Melyik kombináció helyes?
55 - Egy becsapódáscsökkentő eszköz nélküli, szabadesésben zuhanó drónhoz képest milyen várható hatása van egy megfelelően kibomlott ejtőernyőnek a becsapódási energiára?
56 - Ha a földi segítőre vonatkozó feltételek megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
57 - Mekkora a maximálisan megengedett talaj feletti repülési magasság az STS-01 forgatókönyvben, az ellenőrzött földi területen belül?
58 - Egy 2 kilogramm tömegű multikopter függőlegesen zuhan a talaj felé. Milyen becsapódási sebességtől haladja meg a mozgási energia a 80 joule küszöbértéket (Ek = ½·m·v²)?
59 - Hol helyezkedik el az STS-01 forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna a többi üzemeltetési térfogathoz képest?
60 - A csapaton belüli kommunikáció tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés: