Ugrás a tartalomra

Vizsgaszimuláció Földi kockázat csökkentése - Drón STS vizsga - Speciális kategóriájú UAS (STS-01, STS-02) - gyakorlókérdések és vizsgafelkészítés

Vizsgaszimuláció Drón STS vizsga Földi kockázat csökkentése 60 kérdés 90 perc

1 - Egy 2 kilogramm tömegű multikopter 10 méter/másodperc sebességgel csapódik a talajba. Mekkora a becsapódási mozgási energia az Ek = ½·m·v² képlet alapján?
2 - Hogyan nevezzük azt a térfogatot, amelybe az UAS rendkívüli esemény bekövetkezése esetén beléphet?
3 - Hol helyezkedik el az STS-01 forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna a többi üzemeltetési térfogathoz képest?
4 - A nemzeti szabványos forgatókönyvek (STS-01 és STS-02) keretében az „ellenőrzött földi terület” a következőképpen van meghatározva:
5 - A C6 osztályú drón földi kockázatának jellemzéséhez, annak maximális megengedett sebességénél, az európai rendelet mekkora nagyságrendű, emberi testre átvihető becsapódási mozgási energia referenciaértéket határoz meg?
6 - A távpilóta erősen forgalmas vasútvonal és közút fölötti repülést készít elő, amelyeken átutazó, nem érintett személyek közlekednek. Melyik mérséklő intézkedés a legmegfelelőbb ezekre a mozgásban lévő, nem érintett személyekre tekintettel?
7 - Az Ön rendelkezésére álló becsapódáscsökkentő rendszer egy olyan ejtőernyő, amely a gravitáció hatására 2 másodperc alatt bomlik ki. A h = ½·g·t² képlet alapján a becsapódási energia korlátjának betartásához szükséges minimális aktiválási magasság körülbelül:
8 - A rendelet szerint a becsapódáscsökkentő rendszernek a távirányított légijármű becsapódását legfeljebb mennyi energiára kell korlátoznia?
9 - Az ellenőrzött földi terület legalább két összetevőt foglal magában a földön. Melyeket?
10 - Mekkora a földi kockázati pufferzóna minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 4 kilogramm tömegű, 120 méteres magasságban repülő drónnál?
11 - A távpilóta STS-01 forgatókönyv szerinti műveletet szeretne végrehajtani, de csak C3 osztályú, tanúsított drónnal rendelkezik. Ahhoz, hogy a földi kockázat csökkenjen, és az eszköz megfeleljen a C5 osztálynak, az EASA által előirányzott megoldás abban áll, hogy:
12 - Az STS-01 és STS-02 szabványos forgatókönyvek keretében az ejtőernyőhöz hasonló becsapódáscsökkentő eszköz alkalmazása:
13 - Ha az építkezés körülményei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
14 - A két osztály földi kockázat kezelése szempontjából történő összehasonlításakor mi az a lényegi különbség, amely megkülönbözteti a C6-ot a C5-től?
15 - Ha egy C5 osztályú drónon az „alacsony sebesség” üzemmódot választják, a jogszabály által előírt maximális vízszintes repülési sebesség:
16 - Hogyan nevezzük az STS keretében azt a földi térfogatot, amely az üzemeltető ellenőrzése alatt áll, és amelyen belül a műveletet a nem érintett személyektől védve hajtják végre?
17 - A légügyi előírások értelmében a sűrűn lakott terület elsősorban a következővel jellemezhető:
18 - Az STS-01 forgatókönyvben egy 6 kilogramm MTOM-mal rendelkező légijármű 90 méteres magasságban repül. Figyelembe véve a tartalék térfogatot (10 méter mindkét oldalon), majd az azt követő földi kockázati pufferzónát: milyen minimális oldaltávolságban kell tartani a nem érintett személyeket a repülési földrajzi terület szélétől mérve, mindkét oldalon?
19 - Ha egy kisebb rendkívüli esemény után a körülmények megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
20 - Mekkora minimális kiterjesztéssel rendelkezik az STS-01 forgatókönyvben a tartalék térfogat (Contingency Volume) a repülési földrajzi területen túl, egy nem rögzített (szabadon repülő) légijárműnél, a földi kockázati pufferzónától függetlenül?
21 - Az STS-01 forgatókönyv szerinti repülés során váratlanul átrepülnek egy nem érintett személy fölött. Milyen földikockázat-csökkentő intézkedést ír elő ilyen esetre az (EU) 2019/947 rendelet?
22 - A vészleszállás tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
23 - Legfeljebb mekkora vízszintes távolságra üzemeltethető az UAS a távpilótától az STS-02 forgatókönyvben (ritkán lakott környezet), ha nincs bevetve légtérmegfigyelő?
24 - Az alábbi tulajdonságok közül melyek teszik a C5 osztályú drónt – azonos tömeg mellett – biztonságosabbá a földi kockázat szempontjából egy osztályba nem sorolt légijárműnél? 1) földrajzi tájékozódási rendszer (Geo-Awareness); 2) magasságkorlátozó eszköz; 3) távoli motorleállító eszköz; 4) mindig 250 gramm alatti MTOM.
25 - Hogyan alakul a földi kockázati pufferzóna szélessége egy 10 kilogrammal egyenlő vagy afeletti MTOM-mal rendelkező légijárműnél az STS-01 forgatókönyvben, a H repülési magasság függvényében (H = 60, 90 és 120 méter esetén)?
26 - Mekkora szélessége van a tartalék térfogatnak (Contingency Volume) az STS-01 forgatókönyvben?
27 - Az ellenőrzött földi terület tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
28 - Az STS-02 művelet tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
29 - Ha a repülési magasság feltételei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
30 - Tekintse az alábbi állításokat a földi kockázati pufferzónáról az STS-01 forgatókönyvben: 1) szélessége nő a repülési magassággal; 2) szélessége nő az MTOM-mal; 3) azoknak a nem érintett személyeknek a védelmét szolgálja, akik az üzemeltetési területen kívül tartózkodnak; 4) nulla, ha a légijármű tömege 4 kilogramm alatti. Melyikek helyesek?
31 - Mekkora a földi kockázati pufferzóna minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 12 kilogramm tömegű, 90 méteres magasságban repülő drónnál?
32 - Melyik légijármű-paraméter határozza meg – a repülési magasság mellett – hogy a táblázat melyik oszlopát kell használni az STS-01 forgatókönyvben a földi kockázati pufferzóna szélességének leolvasásához?
33 - Egy vonalas akadály tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
34 - Ha a fail-safe funkció feltételei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
35 - Ha repülés közben egy nem érintett személy belép a nem érintett személyek számára tiltott területre, és a távpilóta nem tudja onnan eltávolítani, hogyan kell reagálnia?
36 - Az UAS tömege tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
37 - Egy 5 kilogramm tömegű drón meghibásodik, és 20 méter/másodperc sebességgel éri el a talajt. Mekkora a becsapódási mozgási energia (Ek = ½·m·v²)?
38 - Hogyan határozza meg az (EU) 2019/947 rendelet az „ellenőrzött földi terület” (controlled ground area) fogalmát?
39 - Mekkora a tartalék térfogat (Contingency Volume) minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 4 kilogramm tömegű, 60 méteres magasságban repülő drónnál?
40 - Mit jelent a SORA elemzés terminológiájában az M1 mérséklés (Mitigation M1)?
41 - Mielőtt a szabványos forgatókönyv szerinti művelet megkezdődne, az üzemeltetőnek az ellenőrzött földi terület keretében biztosítania kell, hogy:
42 - Ha a Speciális kategóriában a földi kockázat nem fedezhető szabványos forgatókönyvvel, az üzemeltetőnek elsősorban:
43 - Egy iskola vagy más érzékeny létesítmény tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés:
44 - Az Ön rendelkezésére álló becsapódáscsökkentő rendszer egy olyan ejtőernyő, amely a gravitáció hatására 1,5 másodperc alatt bomlik ki. A h = ½·g·t² képlet alapján a becsapódási energia korlátjának betartásához szükséges minimális aktiválási magasság körülbelül:
45 - A becsapódáscsökkentő eszköz elsősorban az egyik fizikai paraméterre hatva csökkenti a becsapódási energiát. Melyikre?
46 - Ha egy homlokzat közelében végzett repülés feltételei megváltoznak, melyik intézkedés csökkenti leginkább a földi kockázatot?
47 - Mekkora a földi kockázati pufferzóna minimális szélessége az STS-01 forgatókönyvben, egy 12 kilogramm tömegű, 30 méteres magasságban repülő drónnál?
48 - Tekintse az alábbi állításokat az STS művelet során a személyek jogállásáról: 1) a távpilóta a műveletben részt vevő személy; 2) a repülést puszta kíváncsiságból figyelő néző a műveletben részt vevő személynek minősül; 3) a földi segítő (megfigyelő) a műveletben részt vevő személy; 4) az utasításokat nem ismerő, a területen áthaladó gyalogos nem érintett személy. Melyik kombináció helyes?
49 - Hogyan viszonyul egymáshoz az STS-01 és az STS-02 szabványos forgatókönyv az UAS megengedett legnagyobb felszálló tömege (MTOM) tekintetében?
50 - Egy becsapódáscsökkentő eszköz nélküli, szabadesésben zuhanó drónhoz képest milyen várható hatása van egy megfelelően kibomlott ejtőernyőnek a becsapódási energiára?
51 - Legfeljebb mekkora az európai szabványos forgatókönyvekhez tervezett C5 vagy C6 osztályú drón megengedett legnagyobb felszálló tömege (MTOM), a hasznos terhet is beleértve?
52 - Melyik állítás helyes a becsapódáscsökkentő eszközként használt (pirotechnikai töltetű) ballisztikus mentőrendszerek aktiválásával kapcsolatban?
53 - Az alábbi kategóriák közül melyik minősül olyan „sérülékeny” személycsoportnak, amely indokolja a földi biztonsági tartalékok megnövelését?
54 - Az STS-02 forgatókönyvben (szabványos forgatókönyv ritkán lakott területen, látótávolságon túl, BVLOS), milyen szabály vonatkozik a nem érintett személyekre?
55 - Egy 2 kilogramm tömegű multikopter függőlegesen zuhan a talaj felé. Milyen becsapódási sebességtől haladja meg a mozgási energia a 80 joule küszöbértéket (Ek = ½·m·v²)?
56 - Mire szolgál a földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) az STS-01 forgatókönyvben?
57 - Hogyan határozza meg az üzemeltető az STS-01 forgatókönyvben a repülési földrajzi területhez hozzáadandó földi kockázati pufferzóna (Ground Risk Buffer) méreteit?
58 - Mi a lényegi különbség az STS-01 és STS-02 szabványos forgatókönyvek üzemeltetési környezetének meghatározása között?
59 - Ha az STS-02 forgatókönyvben légtérmegfigyelők bevetésével hajtanak végre látótávolságon túli (BVLOS) repülést, mekkora a drón és a távpilóta közötti maximálisan megengedett vízszintes távolság?
60 - A nézők közelében húzódó repülési pálya tekintetében a földi kockázat mérséklésére szolgáló helyes intézkedés: